A Bihar megyei RMDSZ 24 polgármesteri tisztséget szerzett meg, közöttük
Szalacson is. A nagyközségben az a Horváth Béla lett az elöljáró, aki
nem csak a megyében, de országosan is párját ritkítóan fiatalon lett
polgármester.
- Mutatkozzon be olvasóinknak.
- Szalacson születtem, helyben és Nagyváradon folytatott
tanulmányaim után a megyeszékhelyen, a Pedagógiai Líceumban szereztem
tanítói és óvodapedagógusi diplomát, majd közgazdasági képesítést, és
oktatásügyi menedzsmentből mesteriztem.
- Bár még húszas éveiben jár, nem ismeretlen számára a politika világa. Hogyan „csöppent” bele?
- Tudomásom szerint én vagyok jelenleg a legfiatalabb polgármester.
Négy éve volt egy 23 éves polgármester Székelyföldön, aki megszületett,
iskolába járt, államvizsgázott és beült a székbe, most ezzel szemben
nekem már van pár év munkatapasztalatom. Még egyetemistaként kezdtem
szerepet vállalni a közéletben. Akkor a Nagyváradi Magyar
Diákszövetségnek (NMD) lettem a tagja, évekig szakosztály elnöke voltam.
Aztán, mint NMD-s és önkéntes, többször részt vettem már választási
kampányokban, például az előző helyhatósági, majd parlamenti, illetve az
EP-választási kampányban. 2010-től dolgoztam Cseke Attila RMDSZ-es szenátor nagyváradi irodájában, illetve a szervezet megyei központjában is.
- Milyen megfontolásból indult polgármesterjelöltnek?
- Ahogyan azt már a választások előtt is nyilatkoztam, valójában nem
állt korábban szándékomban indulni a polgármesteri tisztségért, nem is
gondoltam rá. Azonban, miután sokan megkerestek azzal, hogy szerintük én
lennék a legalkalmasabb arra, hogy tovább vezessem a községet,
megfogalmazódott a gondolat, és megszületett az elhatározás. Voltak,
akik mintegy felrótták a hír hallatán, hogy túl fiatal és tapasztalatlan
vagyok ehhez a feladathoz, de erre azt válaszolom, hogy már Nagyváradon is
„felépítettem” egy életvitelt, és azt most felváltom arra, hogy
szülőfalum hasznára legyek. A fiatalságot pedig valójában előnyként is
el lehet könyvelni, hiszen szerintem olyan lendületet biztosít a
munkához, amire szükség is van a célok megvalósításában.
- Szinte meg is fogalmazta a következő kérdést: melyek ezek a célok?
- Apropó, fiatalság, azt hiszem, a koromból adódóan sokkal fogékonyabb leszek a fiatalok problémáira. Vidéken, így Szalacs községben
is probléma a lakosság elöregedése, a fiatalok elvándorlása, ami
szorosan összefügg a megélhetési gondokkal – erre is meg kell próbálni
megoldást találni. Ugyanakkor a még fiatalabbakat – gondolok itt az
iskoláskorúakra – is össze kell kovácsolni, hogy ne csak a számítógép és
a televízió, illetve a szórakozóhelyek jelentség számukra a
mindennapokat, és ne ezekre alapozva tervezzék meg a jövőjüket. Ami a
településeink egészét illeti, szeretném, ha Ottomány olyan helységgé
válna, ami nem csak arról ismert az emberek előtt, hogy „ez az a falu,
amin átmegyünk autóval Margitta / Érmihályfalva felé”, hanem fejlesztve
és meglévő nevezetességeit ismertté téve megállásra is késztetné az
átutazókat, Szalacs pedig az ugyan csak meglévő nevezetességei
mellett (négylyukú híd, pincesor, tájház) megkapná azt a kisvárosi
arculatot, ami ki is járna neki történelmi múltja okán. Mindezekre meg
is van a lehetőség a 322-es pályázat által, amelyet az RMDSZ megyei
szerepvállalásának köszönhetünk.
- Szalacs arról is „nevezetes”, hogy lakosai sokféle véleményt képviselnek. Tudnak-e majd együtt dolgozni?
- Az előválasztásokat megelőzően, majd a június 10-i
választás előtt is úgy kampányoltam, hogy nem mások ellen, hanem magam
mellett. A választás eredményét úgy értékelem, hogy az emberek
megértették: az RMDSZ az egyetlen olyan szervezet, mely eddig
is segítette őket, és ez a jövőben is így lesz. Például nem hittek
azoknak a román pártoknak, melyek valójában csak négyévente, a
választások közeledtére tanulnak meg magyarul, akkor gondolnak rájuk.
Összefoglalva: aki a község fejlődését akarja elősegíteni, és ahhoz
becsületes eszközöket használ, azzal kész vagyok együttműködni! És ez
úton köszönöm meg mindazoknak, akik nyíltan bátran kiálltak mellettem,
annak a közel 1200 embernek, akik bizalmat szavaztak és azoknak is, akik
támogatták szavazatukkal a megyei RMDSZ-t, még ha az én személyem nem is volt megfelelő számukra.
- Hogyan értékeli a választások eredményeit általában?
- Szerintem a vidék a várakozáson felül teljesített. A probléma inkább Váraddal van,
és mi ezt sajnos nem tudtuk pótolni pár száz szavazattal. Helyben nagy
volt a részvétel, mindenki kötelességének érezte, hogy elmenjen
szavazni, de ez azért történhetett meg, mert személyesen kerestük meg az
embereket. A 13 tagú Helyi Tanácsban 10 RMDSZ-es, 1 független – de RMDSZ-szimpatizáns, és a visszaosztásnak köszönhetően 2 MPP-s
tanácsos van. Voltak, akik elég ellenségesen viselkedtek velem, de
engem nem a bosszú vezérel, bármit szeretnének előremozdítani jó
szándékkal, én partner leszek benne.
- Van-e jelölt az alpolgármesteri tisztségre?
- Nekem nincs beleszólásom, a tanácsosokra van bízva. Van olyan,
akivel szimpatizálok, de bárkit választanak, nekem vele kell együtt
dolgoznom.
- A kampányban tapasztaltak alapján nem bánta-e meg, hogy indult a választásokon?
-Ez a kérdés minden nap megfogalmazódott bennem, hogy valóban
megéri-e magamra haragítanom sok embert, holott sosem volt a falumban
senkivel sem konfliktusom. De amibe belevágok, azt végigcsinálom, és úgy
érzem, hogy minden szinten bizonyítanom kell.
Forrás: http://www.erdon.ro/aki-a-kozseg-fejlodeset-akarja-azzal-egyuttmukodok%E2%80%9D/2006773
2012. június 21., csütörtök
Szalacsi “uralom” az Ér Kupán
Ottományban rendezték meg a nyolc érmelléki település általános iskolásait megmozgató 49. Ér Kupa kézilabdatornát.
Pénteken a csoportmérkőzésekre, szombaton a helyosztókra került sor. A végső győzelmet a lányoknál és a fiúknál egyaránt Szalacs szerezte meg – képünkön közösen a két csapat, a kupákkal és oklevelekkel.
Forrás: http://www.erdon.ro/szalacsi-uralom-az-er-kupan/1993008
Rengeteg pozitívumot lehet elmondani az immár 49. kiírásához érkezett Ér Kupáról. Talán lehet azzal kezdeni, hogy a megrendezése nem csak a házigazda iskolának jelent gondot és örömöt is egyben évente, de egy egész falunak, hiszen két napon át általában mintegy 200 gyereket (és kísérőiket) látnak vendégül. Gondot és örömet említettem az imént, de azt hiszem, a gondot felülírja az öröm, amikor a szervezők látják a sportoló gyerekek örömét, izgalmát, a győzelem feletti eufóriát, de talán még a vereség okozta könnyeket is, hiszen az is bizonyítéka az igyekezetnek, a lelkesedésnek. Ezek összessége pedig azt jelenti, hogy minden ilyen kézilabdás hétvége valójában egy ünnep résztvevőknek és házigazdáknak egyaránt.
Pénteken, szombaton
Az elmúlt hét végén Ottomány volt a házigazda, hiszen a résztvevők szépen sorban követik egymást a szervezési feladatok ellátásában. Idén is pénteken, a csoportmérkőzésekkel kezdődött a torna, amikor (lányoknál és fiúknál egyaránt) Szalacs, Ottomány, Érbogyoszló, Kiskereki, Albis, Éradony, Érkeserű és Érszőlős csapatait sorolták csoportokba. Másnap, szombaton előbb a csoportok élén végzettek lejátszották az elődöntőket: lányoknál Szalacs-Keserű 10-0, Albis-Ottomány 8-1, a fiúknál Ottomány-Keserű 20-10, Szalacs-Kereki 19-6. Ezt követték a helyosztók: a 7.-8. helyért lányoknál Szőlős-Bogyoszló 4-3, fiúknál Bogyoszló-Adony14-3; az 5.-6. helyért lányoknál Adony-Keserű 3-2, fiúknál Albis-Szőlős 13-11; a 3.-4. helyért lányoknál Ottomány-Kereki 8-6, fiúknál Keserű-Kereki 19-16.
Kupadöntői hangulat
A döntőkre igazi, kupadöntőkhöz méltó hangulat alakult ki az ottmányi, aszfaltozott pálya körül. A kapuk mögé lelkesítő feliratok kerültek, lengtek a zászlók, a szurkolók hatalmas hangzavart okoztak a dudálással és a bádoghordókból dobokká előlépett “hangszerek” püfölésével. A lányok döntőjében a szalacsi és az albisi játékosok egyáltalán nem bántak egymással nőiesen, röpködtek a 2 perces kiállítások, a sárga lapok, sőt, egyszer a piros lap is előkerült. Végül a szalacsiak örülhettek, 12-7 arányban győztek. A hangulat csak fokozódott a fiúk döntőjére, hiszen községi derbit játszott Szalacs és Ottomány! Felváltva estek a gólok, vagy éppen maradtak ki a helyzetek, a lefújás után pedig egy pillanatra senki nem tudta, mi az eredmény. Mindenki a bírák asztalára meredt, és a szalacsiak törhettek ki üdvrivalgásban: 20-18-ra nyertek, elhódítva mindkét elsőséget.
Jövőre Keserűben
A díjakat Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, Porsztner Sarolta polgármester, illetve Rácz barna iskolaigazgató adta át, köszöntve ugyanakkor mindenkit, aki részt vette a szervezésben, továbbá a tornát egykor útjára indító tornatanárok közül a már sajnos csak egyedül köztünk lévő Babos Endrét, illetve Szász Lászlót, aki a megyei szövetségben mindig képviselte az érmellékiek ügyét. A végeredmény tehát, lányoknál 1.Szalacs, 2.Albis, 3.Ottomány, fiúknál 1.Szalacs, 2.Ottomány, 3. Keserű. Legsportszerűbb csapatok: Érszőlős (lányok), Bogyoszló (fiúk). Legjobb kapusok: Kerezsi Mónika (Albis), Lakatos Arnold (Szalacs). Legjobb játékosok: Rencsik Anett (Szalacs), Kira Lehel (Ottomány). Gólkirályok: Kiss Éva (Albis), Bánya Attila (Ottomány).
A jubileumi, 50. Ér Kupát jövőre Érkeserűben rendezik meg.
Forrás: http://www.erdon.ro/szalacsi-sikerek-a-49-er-kupan/1993670
Rengeteg pozitívumot lehet elmondani az immár 49. kiírásához érkezett Ér Kupáról. Talán lehet azzal kezdeni, hogy a megrendezése nem csak a házigazda iskolának jelent gondot és örömöt is egyben évente, de egy egész falunak, hiszen két napon át általában mintegy 200 gyereket (és kísérőiket) látnak vendégül. Gondot és örömet említettem az imént, de azt hiszem, a gondot felülírja az öröm, amikor a szervezők látják a sportoló gyerekek örömét, izgalmát, a győzelem feletti eufóriát, de talán még a vereség okozta könnyeket is, hiszen az is bizonyítéka az igyekezetnek, a lelkesedésnek. Ezek összessége pedig azt jelenti, hogy minden ilyen kézilabdás hétvége valójában egy ünnep résztvevőknek és házigazdáknak egyaránt.
Pénteken, szombaton
Az elmúlt hét végén Ottomány volt a házigazda, hiszen a résztvevők szépen sorban követik egymást a szervezési feladatok ellátásában. Idén is pénteken, a csoportmérkőzésekkel kezdődött a torna, amikor (lányoknál és fiúknál egyaránt) Szalacs, Ottomány, Érbogyoszló, Kiskereki, Albis, Éradony, Érkeserű és Érszőlős csapatait sorolták csoportokba. Másnap, szombaton előbb a csoportok élén végzettek lejátszották az elődöntőket: lányoknál Szalacs-Keserű 10-0, Albis-Ottomány 8-1, a fiúknál Ottomány-Keserű 20-10, Szalacs-Kereki 19-6. Ezt követték a helyosztók: a 7.-8. helyért lányoknál Szőlős-Bogyoszló 4-3, fiúknál Bogyoszló-Adony14-3; az 5.-6. helyért lányoknál Adony-Keserű 3-2, fiúknál Albis-Szőlős 13-11; a 3.-4. helyért lányoknál Ottomány-Kereki 8-6, fiúknál Keserű-Kereki 19-16.
Kupadöntői hangulat
A döntőkre igazi, kupadöntőkhöz méltó hangulat alakult ki az ottmányi, aszfaltozott pálya körül. A kapuk mögé lelkesítő feliratok kerültek, lengtek a zászlók, a szurkolók hatalmas hangzavart okoztak a dudálással és a bádoghordókból dobokká előlépett “hangszerek” püfölésével. A lányok döntőjében a szalacsi és az albisi játékosok egyáltalán nem bántak egymással nőiesen, röpködtek a 2 perces kiállítások, a sárga lapok, sőt, egyszer a piros lap is előkerült. Végül a szalacsiak örülhettek, 12-7 arányban győztek. A hangulat csak fokozódott a fiúk döntőjére, hiszen községi derbit játszott Szalacs és Ottomány! Felváltva estek a gólok, vagy éppen maradtak ki a helyzetek, a lefújás után pedig egy pillanatra senki nem tudta, mi az eredmény. Mindenki a bírák asztalára meredt, és a szalacsiak törhettek ki üdvrivalgásban: 20-18-ra nyertek, elhódítva mindkét elsőséget.
Jövőre Keserűben
A díjakat Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, Porsztner Sarolta polgármester, illetve Rácz barna iskolaigazgató adta át, köszöntve ugyanakkor mindenkit, aki részt vette a szervezésben, továbbá a tornát egykor útjára indító tornatanárok közül a már sajnos csak egyedül köztünk lévő Babos Endrét, illetve Szász Lászlót, aki a megyei szövetségben mindig képviselte az érmellékiek ügyét. A végeredmény tehát, lányoknál 1.Szalacs, 2.Albis, 3.Ottomány, fiúknál 1.Szalacs, 2.Ottomány, 3. Keserű. Legsportszerűbb csapatok: Érszőlős (lányok), Bogyoszló (fiúk). Legjobb kapusok: Kerezsi Mónika (Albis), Lakatos Arnold (Szalacs). Legjobb játékosok: Rencsik Anett (Szalacs), Kira Lehel (Ottomány). Gólkirályok: Kiss Éva (Albis), Bánya Attila (Ottomány).
A jubileumi, 50. Ér Kupát jövőre Érkeserűben rendezik meg.
Forrás: http://www.erdon.ro/szalacsi-sikerek-a-49-er-kupan/1993670
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)